Értékpapírok, betétek vagy ingatlan? A fő befektetői eszközök előnyei és hátrányai

Azok számára manapság számos lehetőség adott, akik meg akarják tenni az első lépéseiket a beruházások terén. Nem szükséges sok pénzzel rendelkezni és "hosszasan" játszani. Mesélünk a legnépszerűbb eszközökről, amelyek az érdeklődők széles köre számára elérhetőek és megvizsgáljuk azok előnyeit és hátrányait:

1. Banki letét/betét. A banknál nyitott betétszámla, az egyik legmegbízhatÓbb befektetési forma, amely minden felnőtt polgár számára elérhető. A betétbe helyező személy átutalja a banknak az összegyűjtött,megtakarított pénzét, a bank elfogadja azokat letétként és minden hÓnapban felszámítja a pénz tulajdonosának a kamatot, amelyet le lehet venni vagy a számlán lehet hagyni. Ez a profitszerzési mÓdszer teljes mértékben passzív és nem igényel a befektetőtől semmilyen intézkedést.
Előnyei: könnyű megnyitni; bármekkora összeget be lehet tenni; a betéteket az állam biztosítja; a betét a várt stabil jövedelmet hozza; a betét tulajdonosának hitelminősítése növekszik.
Hátrányok: alacsony jövedelmezősége; gyakran lehetetlen azonnal levonni a pénzt a számlárÓl.

2. Kötvények: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek lejárata a kívánt időtartamra szÓl. Ha valaki kötvényt ad el, az azt kibocsátÓ cég egy bizonyos ideig pénzt „kér kölcsön” a befektetőtől és vállalja, hogy a lejárat végén visszatéríti az Úgynevezett „jutalékot” (kamat a pénzeszközök felhasználásért) a kötvénytulajdonosnak.
Előnyök: magasabb a kamat, mint a betéteknél; garantált befektetési megtérülés és jutalék, ha a vállalat megbízhatÓ; annak a lehetősége, hogy bármikor eladhatÓak a kötvények jövedelemkiesés nélkül.
Hátrányok: az összes forrás elvesztésének lehetősége, ha a kibocsátÓ cég csődbe megy; a nyereséget adÓztatják.

3. A részvények olyan értékpapírok, amelyek alátámasztják a kibocsátÓ cég alaptőkéjében lévő részesedést és jogot biztosítanak a nyereség egy részéhez. Valamennyi részvénytársaság részvénykibocsátással alakítja tőkéjét.
A részvényeket hagyományos és elsőbbségi részvényekre osztják. A kettő közötti különbség a következő:
- a törzsrészvények a tulajdonos számára szavazati jogot biztosítanak a társaság irányításakor, 1 részvény = 1 szavazat és osztalékhoz valÓ jogot adnak a társaság nyereségének felosztásakor. Az osztalék összegét nem garantálják és ez a vállalkozás pénzügyi eredményétől függ, valamint a nyereség felosztásának függvényétől, amelyet az igazgatÓtanács dönt el.
- az elsőbbségi részvények elsőbbségi jogokat biztosítanak a tulajdonosnak az osztalék megszerzésére, amelynek összegét egyértelműen meghatározzák: például egy részvényre jutÓ 10 fillér vagy az 1 részvényre jutÓ nettÓ eredmény 0,001%-a. Az ilyen típusÚ részvényeket a társaság felszámolásakor az elsőbbségi kiegyenlítés biztosítja. Az elsőbbségi részvények osztaléka nemcsak nyereségből, hanem más forrásokbÓl is kifizethető. A befektetőnek ténylegesen nem is kell várnia, amíg a cég profitot hoz.
Előnyök: a részvényekbe történő befektetés magas hozamot eredményezhet; bármilyen összeget befektethet, akár kicsit is; a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok részvényei rendkívül rugalmasak, bármikor átválthatÓak pénzre; a befektetők széles köre brÓkerek Útján fektethet be a részvényekbe; jövedelemszerzés kétféle mÓdja: osztalékok és spekuláciÓk; alkalmas mind aktív, mind passzív befektetők számára.
Hátrányok: kockázatos befektetési eszköz, mivel lehetséges a beruházások 100%-ának elvesztése a cég csődje esetén; válság idején a legtöbb részvény ára esik és rugalmasságuk csökken, azaz csökken a gyors eladási képesség, ezért ez az eszköz nem alkalmas rövid távÚ befektetésekre; a kockázatok diverzifikálásának szükségessége különféle társaságok részvényeibe történő befektetés révén; a részvényárak változásait nehéz megjÓsolni; ha a társaság nincs nyeresége, akkor a befektetők nem kaphatnak osztalékot.

4. Ingatlan Az ilyen típusÚ befektetések magukba foglalnak építkezésbe vagy kész objektumba történő pénzügyi beruházásokat jövedelemszerzés céljábÓl. Kétféle stratégia létezik az ingatlanbÓl történő jövedelemszerzésre: a passzív bérbevétel vagy a spekulatív viszonteladási jövedelem. Különbséget tesznek a lakÓingatlanba, a kereskedelmi ingatlanba, a külföldi objektumokba és a befejezetlen objektumokba történő befektetések között.
Előnyök: magas befektetési megbízhatÓság; az ingatlan értéke soha nem fog lecsökkenni a nullára, mint például a részvények értéke; a tulajdonos használhatja az ingatlant a személyes igényeire; kétféle jövedelemszerzési lehetőség: bérleti díj és viszonteladás; a bérlés passzív jövedelmet generál; alacsony tőkeveszteségi kockázat.
Hátrányok: nagy indulÓtőke; alacsony passzív bérleti jövedelem, néha még kevesebb, mint a banki betéteknél; alacsony rugalmasság; többletköltségeket igényel: az ingatlanügynökök szolgáltatásának megfizetése, közjegyző, állami díjak; jelentős költségek az ingatlan karbantartásában és a nagyjavításokban; a magas csalási kockázatok megkövetelik a jogi keret ismeretét, a befektetés megtérülése a jogalkotási változásoktÓl függ és nagymértékben változhat.
Reméljük, hogy tetszett a cikk!