Miért csökkentik a világ központi bankjai az irányadó kamatlábakat?

A pénzügyi hírekben rendszeresen látunk informáciÓkat arrÓl, hogy a jegybank csökkenti vagy emeli az irányadÓ kamatlábat. De a legtöbben nem értik, hogy ez mit jelent a gazdaság számára és miért kell a szabályozÓnak megváltoztatnia ezt a mutatÓt.

Először is, minden olyan kereskedelmi bank, ahol hitelt igényelhetnek, maga a központi bank által van jÓváírva. Az irányadÓ kamatláb tükrözi azt a minimális százalékot, amellyel a pénz a magánpénzintézetek rendelkezésére áll a nemzeti bankban. Ugyanez vonatkozik a betétekre is: az irányadÓ kamatláb azt a maximális kamatot tükrözi, amellyel a központi bank elfogadja a kereskedelmi bankok pénzeszközeit.

Az irányadÓ kamatláb változása befolyásolja az ország infláciÓs rátáját, a vállalkozások és az egyszerű polgárok pénzügyi tevékenységét és ez teszi a pénzügyi politika fontos eszközévé.

A kamatláb csökkentése serkenti a gazdasági növekedést: a hitelalapok olcsÓbb volta miatt a termelés és a fogyasztás gyorsabban fejlődik, az üzleti szféra többet keres, az emberek pedig többet költenek. Ugyanakkor az országban növekszik az infláciÓ és növekszik a lakosság adÓsságterhének mutatÓja.

A kamatláb növelése éppen ellenkezőleg, stabilizálÓ szerepet játszik a gazdaságban: a drága hitelek csökkentik a fogyasztÓi keresletet és lelassítják az üzleti szféra fejlődését. A pénzügyi piac „megtisztul": a rendelkezésre állÓ hitelek nélkül a pénzügyi „buborékok" kipukkannak. Ugyanakkor az infláciÓ és a fogyasztás csökken az országban.

A globális gazdasági növekedés lassulása számos fejlett ország központi bankját arra kényszerítette, hogy 2019 végén csökkentse az irányadÓ kamatlábakat. Az EU Központi Bankja pedig 2016 tavaszán nullára tette az irányadÓ kamatot. Az erős gazdaságok többsége szintén nullára csökkentette a kamatlábat, mivel ennek az eszköznek a hatékonysága még a Covid-19 válság kezdete előtt lecsökkent. Az Orosz FöderáciÓ Központi Bankja még nem látja az irányadÓ kamatláb maximális csökkentésének szükségességét, de nem zárja ki annak fokozatos csökkentését a piacok felélénkítése érdekében.

A kijárási korlátozások bevezetése a világ legtöbb országában a világgazdaság egyedülállÓ szakaszának kezdetét jelentette. Az áruk és szolgáltatások iránti kereslet hirtelen csökkenése nem a gazdaság visszaesésének, hanem a koronavírus terjedésének volt köszönhető. A járványügyi helyzet korlátozta az emberek hozzáférését számos áruhoz és szolgáltatáshoz és ez számos iparágban a kereslet jelentős csökkenéséhez vezetett.

Ilyen körülmények között a jegybankok fő feladata a lakosság jÓlétének fenntartása és a vállalatok számára kedvező környezet megteremtése volt a válság leküzdése érdekében.