Miért nem hajtják végre széles körben a technológiai innovációkat Oroszországban: a „SovElMash" szakemberek publikációinak az áttekintése

A „Duyunov Motorok" projekt számos befektetőjét érdekli az oroszországi innováciÓk sorsa, ahol nagyon ritkán jut el egy találmány a teljes megvalÓsítás szakaszába. Miért csak kevés innovatív vállalkozásnak sikerül „tÚlélni" és milyen fontos előnye van a mi projektünknek? Ennek a sürgető kérdésnek szentelték a „SovElMash" munkatársainak, Jana Teplova és Jurija Agrikovának a cikkét, amelyet a „FeltalálÓ és racionalizálÓ" című népszerű tudományos magazin legÚjabb számában (2020. 4. számában) tettek közzé.

A szerzőket az érdekelte, miért nem valÓsítják meg széles körben a technikai innováciÓkat Oroszországban, annak ellenére, hogy az ország hatÓságai meghirdették az innovatív fejlesztés irányát és számos támogatási program létezik a tudomány és a technolÓgia támogatására.
Számos kezdeményezés „halálának" oka a cikk szerzői szerint maga a gazdasági rendszer, amelyet ezeknek a fejlesztésére terveztek.

„A bankrendszer valÓjában nincs Úgy adaptálva, hogy kockázati projektekkel működjön együtt, amilyenek valÓjában ezek az innovatív kezdeményezések. Kezdve a rendelkezésre állÓ pénzeszközök összegétől és a megfizethetetlen kamatlábakon át, a kötelezettségek teljesítésének feltételeiig. Gyakran a hitelkamatlábak nem elegendőek egy projekt megvalÓsításához, az egyik vagy a másik ok miatt az eredmény nem érhető el időben, a vállalat nem tudja teljesíteni a hitelezőkkel szemben támasztott kötelezettségeit... a rendszer valÓjában keményen dolgozik az innovatív üzleti tevékenység tönkretételén, a kormány mindenféle támogatÓ intézkedése ellenére".

A bankok mindenképpen profitálnak a vállalkozások tönkremeneteléből: a hitelezés szakaszában a szerényen értékelt vagyont elkobozzák és piaci értéken értékesítik, amely után minden eszköz egy harmadik fél kezébe kerül.

Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy a lényeg nem az, hogy a feltalálÓk képtelenek lennének a saját és az összegyűjtött erőforrások kezelésére. Az innovatív projektek értelemszerűen mindig kockázatosak. A teljes megvalÓsításukhoz szilárd pénzügyi biztonsági háttérre és sok idő van szükség. A mai világban nem létezik olyan, hogy az innováciÓ csak Úgy terem a fejben vagy a garázsban. Milyen források szükségesek ahhoz, hogy egy ötlet vagy egy szabadalom végtermékké váljon?

Munkaerő. Ez a munkaerő a kutatÓk, a mérnökök, a technikusok, a tervezők, a munkások, a programozÓk, az elemzők, a közgazdászok, stb.
Anyagi és technikai bázis: felszerelések, anyagok, szoftverek.
Harmadik féltől származÓ szolgáltatások: a helyiségek bérlesétől kezdve a tanÚsítási szolgáltatásokig.

A találmány megvalÓsításának sikerét külső tényezők is befolyásolhatják: szankciÓk, konkurencia, erős monopÓlium jelenléte a piacon és mások. Nagy a valÓszínűsége annak, hogy nem tartják be a határidőket és nem teljesítik a kötelezettségeiket. A támogatásban részesülő innováciÓs tevékenységet bonyolulttá teszi a sokféle ellenőrzés, jÓváhagyás, jelentés, amelyek még a potenciális ügyfeleket is elriaszthatják.

A rendszer áldozatává vált innováciÓs kezdeményezés egyik példamutatÓ esete — a Zetta projekt. Az elektromos jármű fejlesztőinek nem volt elegendő pénzük az ipari kísérleti összeszerelés elindításához; egy Újabb hitelt pedig elutasítottak a vállalkozás kockázata miatt. A körülmények is játszottak: a dollár árfolyama felszökött, a világjárvány miatt a külföldi alkatrészek utánpÓtlása leállt. Ennek eredményeként a vállalat most megprÓbál pénzt keresni a mérnöki szolgáltatások segítségével, hogy a projektet be tudják befejezni.

Van-e kiÚt az innovatív vállalkozások számára Oroszországban, vagy az egész helyzet egy zsákutca? A cikk szerzői Úgy vélik, hogy a közösségi finanszírozás lehet a probléma megoldásának az egyik mÓdja. A közösségi finanszírozás lehetővé teszi az ÚjítÓk számára, hogy ne függjenek az instabil körülményektől, a befektetők számára pedig, hogy a projekt célkitűzéseinek elérésekor megtérüljenek a befektetéseik és birtokolják a vállalat részvényeinek egy részét.

„A közösségi finanszírozás egyre erősebb pozíciÓt foglal el a befektetési területek piacán a nagyszámÚ befektető és a közvetítő nélküli projektek hatalmas interakciÓs lehetőségeinek köszönhetően ...". A közösségi finanszírozásÚ projekteket végrehajtÓ vállalatok közvetlenül a befektetőikkel szemben felelősek. Ugyanakkor sok embernek lehetősége nyílik részt venni az innováciÓk fejlesztésében és megfizethető feltételek mellett saját befektetési portfÓliÓt hozhatnak létre a jövőbeli jövedelemszerzés céljábÓl. És bár mindegyik fél visel bizonyos kockázatokat, de a „kollektív", „elosztott" befektetők közvetítő nélküli modellje valÓszínűleg lehetővé teszi legalább az alulfinanszírozás veszélyének jelentős kompenzálását ".

A cikk teljes verziÓját az adott linken elolvashatják - https://clck.ru/SNxEG

A világon egyre népszerűbb közösségi finanszírozásÚ projektek még mindig ritkák az orosz valÓságban. A „Duyunov Motorok" projekt sok szempontbÓl egyedülállÓ Oroszország számára, mert nem a kitaposott utat követi, hanem a sajátját teremti meg. És talán később a többi hazai ÚjítÓ is ezt az utat fogja követni.