Mi tesz minket erősebbé?

Friedrich Nietzsche mondta: ami nem öl meg, az erősebbé tesz. Ez az idézet sokak kedvencévé vált. Mert romantikusan hangzik, kiragadva a szövegkörnyezetből és félreértelmezve. Nietzsche csak és kizárólag az Übermensch-re utalt – az általa kitalált evolúciós szakaszra, amely állítólag a „homo sapiens" szakaszát követi. Az idézet szerzője nem adományozott szuperképességeket egyetlen hétköznapi embernek sem, és azt sem állította, hogy az állandó nehézségek bármelyikünket erősebbé tehetnék.
Ezt a modern tudomány is megerősíti. És bármelyik tudományos bizonyítékokon alapuló jelenlegi trend (pl. a testpozitivitás) könnyen megcáfolja a „küzdelem erőt ad" tézist. Az állandó küzdelem és az ezzel járó erőforrás terhelés nem erősíti az embert, hanem kimeríti.

És mi fogja erősíteni, ha nem a küzdelem? Tekintsük meg közelebbről a statisztikákat. A pénzügyi ismeretek oktatásának népszerűsítése meghozta gyümölcsét: 2021-re 15 millió orosz lépett be a tőzsdére. 15 millió újonnan érkezett, akik egyetlen válságot sem éltek még meg. Mit csinálnak most néhányan közülük? Kilépnek. Megadják magukat. Pánikolnak, elkeseredettek. A szakértőktől azt hallják: lépj ki. Add el a részvényeidet, a tőzsde nem neked való. Azoké, akik tudnak várni. Annak való, aki levonja a következtetéseket, megtalálja a hibáit, újradefiniálja a célját és átállítja a stratégiáját. Az ilyen ember túléli a válságot - és nincs mitől félnie. A történelem azt mutatja, hogy minden válság egyszer véget ér, és a gazdaság nem omlik össze, az üzleti élet pedig tovább növekszik. Paradox módon vannak olyan helyzetek, amikor a legjobb stratégia – a tétlenség. Az aktív és inaktív időszakoknak az aktuális helyzet alapján kell váltakozniuk, és képesnek kell lennünk a várakozásra, különösen akkor, ha több befektetési projektben veszünk részt.

A SOLARGROUP befektetői számára például a viszonylagos nyugalom időszaka a végéhez közeledik, a projekt iránti növekvő kereslet miatti most kezdődik az aktivitás időszaka, amelyet nem tanácsos kihagyni. Mivel a vállalat folyamatosan fejleszti és alkalmazza az új eszközöket, hogy a projektet a jelenlegi környezetben a pályán tartsa, valamint, hogy a befektetők, mind az újak, mind azok, akik már régóta a projektben jelen vannak, hogy megtartsák és megsokszorozzák az előnyeiket.

Mindannyiunknak vannak külső és belső erőforrásaink. A legtöbb ember a külsőre koncentrál: a vagyonára, a munkájára, a vállalkozására, a státuszára stb. Például az ember először hajtott végre egy befektetést, és stresszes állapotba került: fél, hogy hibát követ el, hogy becsapják - és éppen erre vár. És az első nehézségeknél feladja és pánikba esik, belső erőforrásait kimeríti a stressz. Talán nem is tudta, hogy belső erőforrásai közvetlenül függnek a külső erőforrásaitól. A válságot pedig nem úgy érzékeli, mint egy olyan szakaszt, amelyből tanulhat valamit, és amely a következő szintre viheti, hanem összeomlásként, félelmei megerősítéseként.

Nem véletlen, hogy most kezdtünk el beszélni arról, hogyan reagáljunk a kritikára, hogyan sajátítsunk el hasznos üzleti szokásokat, és hogyan maradjunk produktívak. Ez az, ami mindenkit képessé tesz arra, hogy megerősítse a belső erőforrásait - és erőt adjon a külső erőforrásokért való küzdelemhez. A „tétlenség" stratégiája, amelyről a szakértők beszélnek, nem azt jelenti, hogy lefekszünk a kanapéra és a plafont bámuljuk. Mindig az aktív tétlenségre utal: az, hogy mit sikerül tenned magadért (belső erőforrásaid megerősítése érdekében), miközben „nem csinálsz semmit", meghatározza, hogy képes leszel-e külső erőforrásaidat megszerezni és megerősíteni, amikor elég erős leszel a cselekvéshez.

Tehát a „mi tesz minket erősebbé" kérdésre a válasz nagyjából a következő: mi magunk és a diverzifikáció tesz minket erősebbé. A diverzifikáció olyan, hosszú távú eredményekre irányuló stratégia, amelyben a befektető megtanulja átcsoportosítani az erőforrásait és várni. Vagyis cselekedni és semmit sem tenni saját magunk érdekében.