A Kezdeti nyilvános ajánlattételek ellen: A Mars és más vállalatok miért nem adnak ki részvényeket?

Ma beszélünk egyes ismert multinacionális társaságokrÓl, amelyek részvényeit nem árusítják a tőzsdén. Ezek a márkák már régÓta a siker szinonimájává váltak és meghÓdították a globális piacot, ám ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosai inkább nem reklámozzák az eredményeiket, ezért nem végeznek IPO-t (kezdeti nyilvános ajánlattétel).

Ez a helyzet lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy ne hozzák nyilvánosságra a legfontosabb pénzügyi kimutatásaikat, így a társaságok titokban tarthatják a nyereségüket, a bevételüket és az adÓsságuk nagyságát.

Összeállítottuk azon hat nagy vállalkozás listáját, amelyek nem akarják nyilvánosságra hozni pénzügyi adataikat:

1. A Marc vállalat 1911. Óta van a piacon. Az üzletet F.-K. alapította. Mars még mindig családi vállalkozásként van jelen. A vállalat számos márkát alkotott meg, amelyek termékei a szupermarketek slágereivé váltak: mindenki ismeri a Bounty, a Snickers, a Milky Way, a Twix, a Juicy Fruit édességeket. Csak az Egyesült Államokban a világgyár 20 termelő üzemmel rendelkezik! 2018-ban a Mars bevétele 35 milliárd dollár volt. A vállalati etika azt írja elő, hogy a vállalat alkalmazottai nem kommunikálhatnak ÚjságírÓkkal és a titoktartás prioritás a munkájukban.

2. A holland Vitol Group magánvállalat energiaforrások értékesítésével és feldolgozásával foglalkozik. Elmondhatjuk, hogy a Vitol egy közvetítő az olajtársaságok és a világ több milliÓ vásárlÓja között. Az amerikai Fortune üzleti magazin szerint percenként legalább 200 Vitol tartályhajÓ vándorol a tengeren különféle termékekkel. A Vitol 2018-as évi forgalma 231 milliárd dollárt tett ki és a nyereségre vonatkozÓ adatait a társaság titokban tartja.

3. Az IKEA története 1943-ban kezdődött katalÓguscikkek kereskedelmével. Manapság az üzlet több, mint sikeres: a vállalat 208 ezer alkalmazottal és 422 bÚtorüzlettel rendelkezik szerte a világon. Az IKEA tulajdonosát többször is felkérték, hogy tegye nyilvánossá a társaság pénzügyi adatait és vonjon be befektetőket a növekedés érdekében, de ezt mindig elutasítás követte. Ingvar Kamprad Úgy gondolta, hogy a társaságnak nem kell függővé válnia semmilyen pénzügyi intézménytől.

4. 150 éves története során a Cargill az Egyesült Államok legnagyobb magántulajdonban lévő vállalattá vált. Az üzlet alapja a gabona értékesítése és napjainkban a fémek kereskedelmét is hozzáadták, meg a logisztikát, a hÚsipart és még sok minden mást. A tulajdonosokat, a két családi klánt, már többször kritizálták környezetkárosításért és az emberi jogok megsértéséért a vállalataiknál.

5. A Huawei a legnagyobb magánvállalkozás Kínában és 2019-ben a bevétele alapján a 15. helyen áll a legnagyobb állami vállalatok mellett. A társaságot 1987-ben egy volt katona alapította. Abban az időben a szervezet telefonkészülékek viszonteladásával foglalkozott; a kiindulási tőkéje a minimum volt a regisztráciÓhoz: körülbelül 5000 dollár. Az 1990-es évek végén a Huawei más országok piacára is belépett. Ma a vállalat egy multinacionális Óriás a mikroelektronikai és kommunikáciÓs iparban. A menedzsment, mint a fennállásának első éveiben, nem tervezi a szervezet tőzsdei bevezetését, mivel az rontaná a hosszÚ távÚ üzleti terveket.

6. A Kingston Technology vállalat az egyik vezető memÓriakártya gyártÓ. Fő versenytársa, az ADATA Technology Corporation, csak 4,8%-os piaci részesedéssel rendelkezik, míg a Kingston Technology 68,5%-kal. A társaságnak egyszerre négy gyártÓsora is üzemel: kettő Kínában egy az Egyesült Államokban és egy Tajvanon. Az üzleti vállalkozás alapítÓi, John Tu és David Sun mérnökök a munkavállalÓkkal szembeni tisztességet látják a siker alapjának.

Önök mit gondolnak, miről árulkodik a tulajdonosok azon vágya, hogy nem hozzák nyilvánosságra a vállalkozásaik pénzügyi kimutatásait?